2007. február 27., kedd

Információhiány

Hétfőn az Árpád Fejedelem Általános Iskola igazgatónője megtartotta a rendkívüli szülői értekezletet. Ahogy az várható volt sokan eljöttek meghallgatni a bejelentést, miszerint az iskola bezárására készül az önkormányzat. A szülők elég nyugodtan fogadták a hírt, bár egyre többen kezdtek zúgolódni, hogy semmi információt nem kapnak arról, miért pont az Árpádot (három másik mellett) zárják be, mi lesz utána az épülettel, s egyáltalán mi ez a hirtelenség?

Kiderült, hogy a keddi oktatási bizottsági ülés után már másnap dönt a képviselő-testület a bezárásokról. Az önkormányzat eljárása tehát felháborító és teljességgel szabálytalan, mert nem hagy elég időt a reagálásra és a párbeszédre, hanem egyszerű tollvonással akar dönteni többezer ember sorsáról. Amikor az iskola igazgatóhelyettese felhívta az önkormányzatot, hogy szeretne ott lenni az (amúgy nyilvános) bizottsági ülésen és ott felszólalni, azt a választ kapta, hogy ezt 5 nappal hamarabb kell bejelenteni. Akkor még nem is tudtak semmiről! Ezek a módszer nem csak hogy törvénytelen, de sértő és megalázó a választópolgárokkal szemben.

Az egész eljárás megengedhetetlen, mert nem lehet ennyire semmibe venni az embereket. Ha az önkormányzat gondban van, kevés a tanuló, sok az iskola stb., akkor a polgármesteri hivatal miért nem tart egy tájékoztatót, lakossági fórumot, ahol megbeszélik a problémákat? Persze az kínos lenne. De a tisztelt képviselők, amikor kampányoltak, akkor bezzeg számítottak a részvételre és a szavazatokra.

És csodálkoznak, ha az emberek tüntetnek. (Kedden 16:00 órakor a Polgármesteri Hivatal előtt.)

2007. február 22., csütörtök

Nagy magyarok

Hétfőn a 31. születésnapját ünneplő Milán öcsémet ünnepeltük Edu lakásán. Topi is el tudott jönni, szerencsésen visszailleszkedett UPC-s munkahelyére. Kórházi afférja már a múlté. Apámnál általában a Polar Express megy a tévében Apor kívánságára. Rakottkrumpli volt a menü, természetesen hamar elfogyott. Milán elmesélte, hogy változatlanul a Besito házban lakik, és várja a jobb időt, hogy kerékpárral közlekedhessen. A probléma csupán a Lánchíd utáni alagúttal van. Nem túl egészséges légzőkészülék nélkül általmenni. Javaslatomat, miszerint a várhegyen át is lehet biciklizni, nem fogadta túl nagy lelkesedés. (Vajon miért?)

Ami pedig a nagy magyarokat illeti. Esténként Benedek Elek: nagy magyar férfiak c. könyvét olvasom, amit a múlt század elején írt. Mikes Kelemen, Kőrösi Csoma, Wesselényi, Széchenyi s a többiek. (Érdekes, Kossuth-ról nem írt.) Namármost, az iskolában ezekről a nevekről már tanultuk, ugye? Ez igaz, de az már régen volt. Wesselényi nevéről például mi jut az ember eszébe? Az árvízi hajós, jó esetben, vagy lóversenyes berkekben a Zsibói ménes, és részvétele a hazai futtatások megteremtésében.
Ott van viszont az apja, hiszen a reformkori Wesselényinek volt az is, ugyancsak Miklós és egyszerűen csak Vasembernek hívták. Megostromolta például a szomszéd földesúr kastélyát. Ágyúval lövette. Nem tetszett neki, hogy nem teszik neki az életstílusa. Vadászat, tivornyák, miegymás.

A Vasember egy lányt megszöktetett az apácazárdából. Előtte még sohasem látta, de megígérte bátyjának, hogy feleségül veszi. Úgy is lett. S utána jött 11 gyerek. A tizedik a kis Miklós. A többi nem érte meg a felnőtt kort. Más viszonyok voltak. Különleges életrajzok. Nem tankönyv, hiszen Benedek Elek remekül mesél, mégis kötelező olvasmány.

2007. február 14., szerda

Költségvetés

Hétfőn tartotta ülését Veresegyház Város Pénzügyi Bizottsága, egyetlen napirendi ponttal: az önkormányzat 2007. évi költségvetése. Első pillantásra úgy tűnik, semmi gond, hiszen több, mint 1 milliárd forint iparűzési adót fizetnek a helyi vállalkozások (pl.: GE, Sanofi-Avensis), a költségvetés tervezet azonban így is forráshiányos. Rengeteg fejlesztés történt az utóbbi években, s ezzel bizony megnőtt az adósságállomány is. Az önkormányzat könyvvizsgálója annak a véleményének adott hangot, hogy "az előterjesztett költségvetés megvalósítása a jelenlegi szerkezetben nem lehetséges".

Két és fél órás tárgyalás után a pénzügyi bizottsággal úgy döntöttünk, hogy a költségvetést a képviselő-testületnek megtárgyalásra javasoljuk, azzal a megjegyzéssel, hogy a feljesztési kiadásokban a pályázati pénzekkel már biztosan támogatott bölcsöde építés és a geotermikus energia hasznosítás élvezzen kizárólagosan elsőbbséget.

Másnap, kedden ült össze a képviselő-testület. A képviselők aggodalmuknak adtak hangot a magas (4,6 milliárd Ft) hitelállomány miatt, és a könyvvizsgálót faggatták, meddig mehet még az eladósodás. Több képviselő óva intette a polgármestert további hitelek fölvételétől, és egyértelművé tette, hogy nem szavazza meg a költségvetést. Újra felélénkült az évek óta tartó "filozófiai vita" hogy melyik típusú városvezetés jobb: addig nyújtózkodjunk, amíg a takaró ér vagy a hitel arra való, hogy használják, és kielégítsék vele a hirtelen támadt szükségleteket. Nyivánvaló, hogy itt a konzervatív ill. liberális gazdaságpolitika ütközik egymással.

Érdekes módon sok képviselőt foglalkoztatott a Sportkörnek juttatandó 43 millió forint, ami az egész költségvetéshez (6,9 milliárd) viszonyítva nem jelentős tétel. A szakosztályokban dolgozók és sportolók viszont nagyban hozzájárulnak a város életének színesítéséhez, nem beszélve a fiatalok egészséges életmódra neveléséről.

Három órás vita után a polgármester visszavonta az előterjesztést, majd berekesztette az ülést. Szavazásra tehát nem került sor.

2007. február 9., péntek

Riemann-sejtés vagy Kentucky Derby?

R. Nagy Gábor extelepvezető kollegámnak jó a motivációs képesége. Rá tudott venni, arra az első hallásra képtelen ötletnek tűnő dologra, hogy reggel 6-kor találkozzunk az uszodánál. Abban teljesen igaza van, hogy fontos a testedzés, no de az időpontválasztás!
Útban a helyszín felé arra gondoltam, hogy rajtunk kívül talán még néhány lézengő ritter szeli majd a habokat, ám legnagyobb csodálkozásomra minden pályán legalább 5-6-an végezték a frissítő reggeli tempózást.
A medencében persze nem csak úsztunk, dumáltunk is. Említettem, hogy tegnap a Mindentudás Egyetemét hallgattam a rádióban, a megoldatlan matematikai problémákról. A híres Riemann-sejtés például 1859 óta foglalkoztatja a matematikusokat. Ez a tétel a prímszámok előfordulálsának az esélyére állít fel egy függvényt, ám a mai napig nincs bebizonyítva, hogy minden esetben igaz-e. Ma ezt tartják az Első Számú Megoldatlan Problémának a matematikában és a "megfejtőnek" 1 millió dollárt ajánlott fel a Clay Intézet.

Sajnos ezt mi nem oldottuk meg a medencében, viszont úszás után remekül szaunáztunk egyet. Már hazafelé jövet friss fejjel gondolkodtam el rajta, hogy ezt az 1 millió dollárt nem éppen könnyű megszerezni. Rengeteg idő, fáradság és akkor sem biztos, hogy egyáltalán van megoldás a kérdésre. Mennyivel egyszerűbb például megnyerni a Kentucky Derbyt és besöpörni a nyerőnek járó 1 millió dolcsit. Ehhez csak egy jó lovat kell vásárolni valamely telivér árverésen, egy jó trénerhez beadni, s benevezni a USA leghíresebb futamába. Az idén 450 lovat neveztek be a Derbybe, tehát az esély a győzelemre jóval nagyobb, mint a Riemann-sejtés esetében.

Félre tehát a függvénytáblázatokkal és elő az árverési katalógusokkal!

2007. február 6., kedd

Városalapító


Útjára bocsátottam második saját fejlesztésű honlapomat, a www.varosalapito.hu internetes oldalt. Alcíme: honismereti társasjáték, tehát szórakoztató dolognak szánom, egy kis ismeretterjesztéssel egybekötve.

Első honlapom egyébként a magyarturf.hu volt még anno 2001-ben, ami mostanra a kincsempark.com nevet viseli, és jócskán megváltozott. A Galopp: lóverseny a világ körül c. társasjáték-ot a 2005-ös Magyar Derby-re készítettem el, és a Nemzeti Lóverseny Kft. kiadásában meg is jelent. http://www.kincsempark.com/main.asp?show=index&page=termekek Mindig is szerettem a táblás társasjátékokat, szerintem remek közösségformáló szerepe van, sőt játék közben ismerszik meg igazán az ember. (Lakva is, de aránylag kevés emberrel lakunk együtt.) Magam például nehezen viselem a vereséget, de egy jó Rizikó vagy Catan parti sok mindennél többet ér, de mondhatnám a Scrabble-t (ahol mindig az asszony nyer) vagy a Monopolyt is. Legutóbb a gyerekekkel például Gazdálkodj okosan-t játszottunk és eszméletlenül élvezték. Írtam már róla, hogy egy időben nagy Magic the Gathering, és Vampire partikat rendeztünk boldogult legénykoromban, de ma már csak ritkán kerülnek elő a paklik. (Itt mindenkinek saját paklija van.)

Viszatérve a Városalapítóra: egyre nehezebb eladni a papíralapú, tehát legyártott táblás társasjátékokat, hiszen nem elég a verseny a (nem olcsó) Nintendo-val és a Game Boy-jal, az internetről rengeteg ingyenes játékszoftver tölthető le. Állítólag a táblás társasjátékok a reneszánszukat élik, de inkább csak karácsony tájékán érezhető komoly forgalom a piacon. Éppen ezért a Városalapítót már nem a nyomdában nyomtatják, hanem az otthonokban, printeren. A gyerekek saját maguk vágják ki a táblát és a kártyákat. A részvétel ingyenes. Nincs nyomdahiba, szabályértelmezési gondok, hiszen minden kérdés azonnal orvosolható a neten.

Részemről ez egy kísérlet. Fogja ez érdekelni a mai gyermekeket? Persze lehet, hogy más sül ki belőle. A Nagy bőgés szerint (The Big Moo) az esetek nagy részében a nagy tervek nem az elképzelt irányban haladnak. De korántsem biztos, hogy az az irány rossz.
Woody Allen sütiboltot nyitott, hogy alagutat fúrjon a szomszéd bank széfjéhez. Az nem jött össze. A sütibolt azonban óriási siker lett.

2007. február 3., szombat

Halló, itt Anglia!

Pécsi István kollegámmal folytattam közel 40 perces telefonbeszélgetést. Persze nem mobilon, hanem a Skype segítségével, ingyen.
A ködös Albionban önkéntes "száműzetését" töltő száguldó szpíker (galloping speaker) jó hangulatban számolt be mindennapjairól. Odaadó hitvese, Dr. Hammersberg Vera éppen valami ínyenséggel várta a lóverseny istállóból elcsigázottan hazatérő urát. Mindannyian szomorúan állapítottuk meg, hogy sajnos nem mi nyertük az a 688 ezer angol fontot, ami a mai híradásokban vezető címként szerepelt. Ehhez pedig csupán egymás után hat győztest kellett eltaláni bizonyos lóverseny futamokban.
Örömmel hallotta viszont Steve, hogy nem játszottam meg Nicky Henderson aznap induló lovait, hiszen két reménységük, All Star és Royals Darling sem tudott nyerni. Szerencsére még a gondolattal sem játszottam el.
Továbbra sem úgy halad a nyelvtanulással, ahogy szeretne, pedig kintlétük egyik fő célja ez lenne. Ilyenkor mindig a kocsmázást javasolom, mint a legjobb ingyenes nyelviskolát, de állítólag ott rendszeresek a verekedések. Így meg tudom érteni ha mégis fizetős iskolára vágyik.

Addig is István és Vera talán esténként Shakespeare szonettjeiből olvasnak fel egymásnak, például melyben pont ez szerepel:
"Then can no horse with my desire keep pace, therefore desire, of perfect love being made."
(LI. szonettből)

2007. február 2., péntek

Osztrák nehézségek

Bizony Ausztriában sem fenékig tejfel a lóversenyélet. Kevesebb futam, kevesebb pénzdíj - ezt hozza számukra a 2007-es esztendő.
A Magyar Lovaregylet főtitkárának, Szécsi Rezsőnek jóvoltából kézhez kaptam a "Rennausschreibungen 2007" című kiadványt, mely a Bécs melletti Magna Racino lóversenypálya ezévi programját tartalmazza. Tudni kell, hogy egy Kanadába szakadt osztrák milliárdos, bizonyos Frank Stronach szponzorálja a létesítményt, mely a hírek szerint veszteségesen üzemel. Stonach úr a tengeren túl számos lóversenypályát működtet, köztük a Pimlico-t, ahol immár 132 éve minden májusban, a Preakness Stakesben futnak a legjobb hároméves telivérek, így van miből pótolnia a hiányt, de most úgy néz ki, hogy nekik is összébb kell húzni a nadrágszíjat.

A tavalyi 154 futam helyett idén csupán 96 galopp futamot írtak ki, ami jelentős visszaesés. A napi 4-5 galopp mellett továbbra is ügetőfutamok szinesítik majd a programot. A nagy versenyek közül a Trial Stakes díjazása 50000 Euróról 40000-re csökken, míg az Austrian Derby 150000 Euróról 120000-re, ami még így sem nevezhető kevésnek. A Kincsem Preis és Austria Preis 30 ezerről 20 ezerre karcsúsodik, csak a Henckel és az Oaks marad meg a 30-as szinten. A Breeders' Cup futamok egyenkét 20 ezres díjazásához sem nyúltak.

Mindent összevetve, így is is vonzó célpont marad a magyar telivér futtatók körében Eibreichsdorf, hiszen a 2-4 millió forintnyi első díjakért már érdemes vállalni a kiutazással járó költségeket. A Derby győztesnek járó 14 millióról már nem is beszélve, ám ehhez nem akármilyen lovacska kell! Tavaly Thunder Groom nagyon közel volt a sikerhez, talán idén is ropogtatja a zabot egy hasonló képességű telivér a magyar istállókban. Márpedig ilyenkor télvíz idején mindenki a Derbyre készíti kedvenc háromévesét.