2007. december 20., csütörtök

Jean Michel Jarre

Csige Lajos nevezetű ált.isk. osztálytársam apja buszsofőr volt. Egyszer egy utas ottfelejtett egy magnókazettát az ülésen, amit aztán a vezető otthon – akkori viszonylatban exrta jó – hifi berendezésén meghallgatott. Megtetszett neki az újszerű hangzás, és Lajos fia is lelkendezve beszélt nekem az új zenéről. Gyere hozzánk, meghallgatjuk az űrzenét, mondta egy nap suli után, és így ismerkedtem meg Jean Michel Jarre szállongó muzsikájával.

Bösztöri Peti barátommal aztán komolyabban tanulmányozni kezdtük az új zenei stílust, ám megfelelő esztközök hiányában nem nagyon tudtuk lekoppintani a hangzásvilágot. Rajongásunk azonban azóta is töretlen. Böszi jó kis régi (mono) magnóján hosszú délutánokon hallgattuk a nagy kínai koncertet, miközben a ZX Spectrumon nyomtuk a repülőgépszimulátor programot.

Jarre fénye úgy tűnik nem halványul. Sőt, újabb milliókat bűvöl el lélegzetelállító mega koncertjeivel és utánozhatatlan zenéjével. A most megjelent 3D-s új Oxigen lemez talán újabb csodákat rejteget.

2007. december 14., péntek

Találkozás egy tekebajnokkal

Kovács Anti már a középiskolában is vicces fiú volt, például egy 90 perces mixet állított össze a Holiday Rap c. Slágerből, ami az akkori technikai feltételek mellett (1987 körül) hatalmas teljesítmény volt. Ennél nagyobb kitartás, már csak az alkotás végighallgatásához kellett, de megoldottuk a kérdést a Soltvadkert felé vezető vonatúton. Az építőtáborban, vagy szüreten aztán énektudásával tűnt ki közölünk, ám, aki nem érzékelte a magasabb frekvenciatartományokat, az lemaradt az előadás túlnyomó részéről.

Szóval Anti ott állt a sajtospultnál, és szorgalman dolgoztatta az alkalmazottakat. Megvártam, míg befejezi a rendelést, amikor odaléptem hozzá. Mintha eltűnt volna 20 év , a régi osztálytársak váratlan találkozásának örömével a levegőben, elmondta, hogy néhány hónapja költöztek Veresegyházra. Közben igazolt teke versenyzőként egészen az Európa Bajnoki címig jutott el (Világbajnokságon harmadik volt) a Magyar Bajnokságban évekig verhetetlenek voltak a BKV csapatával. Később elcsábították egy osztrák csapathoz, mindenkit legyűrtek, csak a bécsiekkel nem bírtak, biztos nagyon lejtett a pálya.

Telefonszámot cseréltünk, beírtam a gépezetbe a Sopronból visszaszerzett mobilszámát, amit a szolgáltató újra kiosztott egy előfizetőnek. Anti kinyomozta, az illető hölgy hálásan visszaszolgáltatta az elkóborolt sim kártyát, hiszen elege volt az állandó zaklatásokból, állítólag örökké németül hívogatták Ausztriából, és napi rendszerességgel sms-ek jelezték a hölgynek, ha Anti bankszámláján változás történt. Tehát Anti élete nyitott könyv lett a hölgy számára, aki már kezdte unni a dolgot, végtére is mi köze neki ehhez az egészhez?

2007. december 7., péntek

Varró Dániel és a Budapest Poker Open

Varró Dániel nem jutott be a Budapest Poker Open döntőjébe. Pedig nagyon lelkesen beszélt a selejtezőkben nyújtott remek teljesítményéről a rádióban. Költészetéről már nem nyilatkozott annyira nagy átéléssel, mintha egy irodalomórán kellett volna felelnie saját verseiből. Én egy gyenge hármasra értékeltem, hiszen még fejből idézni sem tudott műveiből.

A műsorvezető olvasott fel rövidebb verseket, de ezek nem igazán domborították ki művészetét. Persze lehet, hogy nem a legjobbakra tévedt a szerkesztő, de Varrónak talán idejében kellett volna közbelépnie: ALL IN!

2007. december 3., hétfő

A győztes pályázat

November 30-án járt le Veresegyház Oktatási Bizottságának kulturális pályázata, melyen magam is résztvettem, egy projekt tervezettel. Ebben a www.veresegyhaz.blog.hu közösségi blog népszerűsítését és a helyi információáramlás javítását tűztem ki célul. Mivel ebben a kategóriában más nem indult, így hál' Istennek erre a pályázatra esett a bizottság választása, és elnyertem a támogatást, melyből remek ajándék pólók fognak készülni megfelelő felirattal.
Eddig a remek történet, ám november végén egy másik hasonló pályázat beadási ideje is lejárt, bár itt még nem tudni a győztest. Tudnillik a magyar lóversenyzés privatizációjára kiírt tendernek is most volt a határnapja. Annyit tudni, hogy itt is csupán egy pályázó élt a lehetőséggel. Annyit elárulhatok, hogy ez esetben nem én voltam a tettes, hiszen a letét befizetése kicsit megrendítené a családi kasszát (500 millió Ft), és az országos fogadóhálózat kiépítéséhez is némi kölcsönt kéne felvennem. Állítólag a Szerencsejáték Rt. sem jelentkezett végül, pedig neki egyik sem okozna különösebb problémát. A mai Világgazdaságban az jelent meg, hogy az SzRt nem kívánja fenntartani a monopolhelyzetet. Így pedig egy sikeres pályázat esetén izgalmas idők következnek a Kincsem Parkban.