2007. augusztus 30., csütörtök

Kincsem Díj 2007

Megszületett az idei Kincsem Díj mezőnye: Brahy (ifj. Fejes), Ce Gile (Linek), Frankly Dancing (Varga), Kormányos (Tormási), Ryan (Smida), The Moon And Back (Kasal), Mostohám (Kovács S), I have a dream (Georgiev), Saldenzar (Miss Catherine Treymane), Rubinia (Bakos), Estemona (Kerekes), Song Sparrow (Simon).

Érdekes dolgokat lehet itt felfedezni: elsőként itt ez a Miss Treyman. Új Zélandi lovashölgy, állítólag több, mint 400 versenyt nyert odaát. Most Franciaországban lovagol, ott is 200 felett jár. 1969-es születésű és az istálló trénere, Kovács István hívta meg erre a hétvégére.

Frankly Dancinget Varga Zoltán lovagolja. Itt bizony istállóváltás történt, a tulajdonos elhozta a lovat Kovácséktól. Ryan a külföldi lóvendég (hiszen vendégzsoké sok van) és igazából őt kell megverni. Papíron nagyon magasan áll, nehéz lesz itthon tartani a trófeát. (Ne legyen igazam.)

2007. augusztus 28., kedd

Meghalt a holt biztos tipp

Most igazából szabadkoznom kéne, hogy jól melléfogtam ezzel az olasz meccsel, és kár volt lebecsülni szegény aranylábú gyerekeinket, de nem teszem. Sőt, igazából örülök neki, hiszen ezzel a lesajnáló bejegyzéssel talán én is hozzájárultam ehhez a váratlan sikerhez, mivel pont azért játszottak így a fiúk, előre eltemetett fiaink, mert mindenki így állt hozzá a dologhoz. Köztük maguk a taljánok is, mert mi mással lehetne magyarázni ezt a vérszegény olasz tili-tolizást a Népstadionban. Nem hiszem, hogy betojtak a magyar katlanban.

Persze az általam eddig kevéssé ismert magyar srácok alaposan megviccelték a kékeket, szó se róla. Apámmal gyakran nyúltunk az ásványvizes pohárhoz örömünkben: örömfoci a pályán, ilyet se láttunk már darab ideje.

Mindenesetre ebből is látszik, hogy érdemes időnként az outsiderre is játszani. Mondjuk nem éppen vasárnap a Kozma Ferenc Emlékversenyben, ahol a favorit Városbíró ellentmondást nem tűrően hazagaloppozott, amivel mellesleg 1,9 millió forintot keresett gazdájának.
A hétvégi Kincsem Díjban azonban már nem lesz ilyen egyszerű a képlet: nem lesz túl nagy mezőny, de nem lesz kimagasló esély sem. Persze Saldenzar újabb fellépése, immár a legjobb stayerek ellen mindenkit lázba hoz.

Ez lesz az utolsó "békebeli" Kincsem Díj? Jövőre jön az új tulajdonos? Ugyan november 30-ig lehet jelentkezni a befektetőknek, de hogy lesz-e egyáltalán győztes, erre még lehet fogadást kötni. Van valakinek egy jó tippje?

2007. augusztus 22., szerda

Olasz rögbi

Jó atyám, nagy futballrajongó, könnyű neki, még láhatott idehaza színvonalas mérkőzéseket, bár még én is emlékszem azokra a jó kis kettősrangadókra a Népstadionban, meg amikor Maradonát figyeltük az UTE pályán, ahogy a Napoli színeiben villogtatta tudását (három védőt kötött le egyszerre).
A világbajnok olasz válogatott nem egyhamar fog idejönni, így kár lett volna kihagyni a tegnapi nyilvános edzésüket. A hangulat meglehetősen sajátos, azonnal a Kazoninia és a "behin" dolgok jutottak eszembe, hiszen az mégiscsak túlzás, hogy azt nézi párezer ember, hogyan futóiskoláznak és végeznek nyújtógyakorlatokat mások. Amikor aztán egy rögbihez hasonlatos játékba kezdtek, némi derültség vonult végig a tribünön, kézilabdáznak a focifenomének, ez aztán az unicum, vagy inkább amaretto, még ezt is hihetetlen elaganciával űzik!
Aztán ezek a "mások" futballozni kezdtek, többen elismerően csettintgettek, láttadezt-eztek és amindenit-eztek. Köztük én is, pedig meg sem tudtam különböztetni a játékosokat, de ez mindegy is volt, mert egyformán lazák és magabiztosak voltak, és úgy játszottak, mintha ezen múlna valami. Valószínűleg múlhatott is, talán a csapatba kerülés, így aztán még kisebb szabálytalanságok is becsúsztak, egy-egy félrecsúszott becsúszás, kis bodicsekelések, stb.
Komolyra ment szóval a játék, még egy les miatti reklamálást is láthattunk, ami után az edző szabadrúgást ítélt.
A fogadóirodák 1,5 körül adják al olasz győzelmet, ami szerintem holtbiztos pénz, kár lenne kihagyni, elképzelhetetlen, hogy ezekkel a jelenlegi válogatottunk, akár 10 percig is partner tudna lenni. De azért hajrá magyarok!

2007. augusztus 4., szombat

Dresszek a szélben

Lobognak a dresszek a forró nyári szélben. A zsokék kétoldalt egymással szemben felsorakoztak. Piros, sárga, kék, zöld, lila, rózsaszín, narancs, fekete, egyszínű vagy csíkos, kockás test, másféle ujjak. Hófehér nadrágok, csillogó, fekete csizmák. A lovasok között ravatal. Meghalt egy idomár.
Az Derby győzelem mámora után megdöbbenve áll a turf népe az alagi temető árnyas fái alatt. Egy hónapja sincs, hogy egy kiváló telivért, a nap hősét maga vezette vissza a közönség elé, hogy aztán a ló nyakába kerüljön a zöld babérkoszorú. A győztes most itt köröz a sírok mellett, de ő már nincs többé.
A Pitlák, csak így nevezték. Ki tudja, vajon hogyan ragadt rá ez a név? Hiszen ő inkább volt erős és jó, tehát pont az ellenkezője, mint ennek a szleng szónak az eredeti jelentése. Lovasként versenyek százait nyerte, kevesen tudták őt túlszárnyalni. Közel a hatvanhoz újra nyeregbe szállt, és az alagi lóversenypályán a fiatal nemzedék is megtanulta nevét. A lovakhoz úgy értett, mint senki más, hiszen az istállók körül élte le életét.
A viccelődés nagymestere volt. Figyelni kellett, mert gyorsan röpködtek, szinte pattogtak a poénok a szájából. Régi történetek, hajdan futó paripák, elmúlt versenyek, elmúlt életek. A mázsaház zárva, a ring üres, a startgép egyedül árválkodik a pálya közepén. Ma nincs verseny. A telivérek pihennek. Csak a színes dresszek lobognak a forró nyári szélben.