Az évtized lova: Overdose

Amikor élete első futására a Kincsem Parkban 18 hosszas győzelemmel mutatkozott be, még csak hümmögtünk, bár már akkor is gyanús volt a dolog. Jó, jó, hát ez még csak egy nyeretlen verseny volt, igaz óriási idővel nyert, de majd később meglátjuk.
Aztán a Szlovák Derby napján "megláttuk". Mikóczi Zoltán Angliából importált kétévese nemzetközi csapatot lépett le, gyönyörű stílusban. Ekkor már elismerően bólogattunk mindannyian, hiszen ritkaságszámba megy ilyen remek lóra akadni egy magyar futtatónak.
Ezután jött Bécs, ahol 13 hosszal elszórta a mezőnyt, közte két Németországban is jegyzett telivérrel! Erre már nem lehetett mit mondani, csak azt, hogy fenomenális! Hevenyészett számítással is 105-110-es Timeform képességszám jött ki OVERDOSE eme teljesítményére, ami nemzetközi szinten is figyelemreméltó. Micsoda kétéves csikó! Franciaországban, Németországban, sőt Angliában is nehéz lenne megverni egy komoly díjazású futamban.
Ezek után következett a Szent László Díj, a legmagasabb nívójú hazai kétéves futam. Overdose természetesen toronymagas favorit, vártuk fölényes győzelmét, de amikor saját szemünkkel tapasztaltuk meg a valóságot, az mindenkit lehengerelt. 16 hosszal talán még senki nem nyerte meg ezt a versenyt (majd utána kell nézni), majdnem pályarekord, Városbíró sem fut sokkal gyorsabban, pedig ő már nem csikó, viszont a legjobb öreg ló jelenleg a pályán.
Én speciel 84-re értékeltem ezt a futást, amilyen magas szám évtizedenként egyszer akad a hazai kétéves telivérek között.
Legközelebb Ebreichsdorfban a Breeders' Cup napján láthatjuk Overdose-t. Kíváncsi vagyok Martin Srnec milyen taktikát választ majd, hiszen a mostani - valljuk be - elég gyilkos volt.
A Newmarketben kb. félmillió forintért vásárolt telivér, tehát az évtized vétele volt. Állítólag valaki már 60 milliót ajánlott érte. Sokaknak megremegne a kezük, ilyen vételi ajánlatra. A legfontosabb azonban, hogy Overdose lába ne remegjen további versenyeiben.

Pénteki galopp

Kísérleti jelleggel pénteken is vannak magyar galopp futamok, több francia versennyel kiegészítve, amikre szintén lehet fogadásokat kötni. A nap eddigi részét sem töltöttük tétlenül kollegáimmal, hiszen a vasárnapi Turf újságot készítettük: tippelés, esélyszámok, cikkek, futamok összeállítása stb...
A hétvégén a legjobb kétéves telivérek találkoznak, de leghelyesebben úgy fogalmazhatnék, hogy a magyar közönség végre láthatja az utóbbi évtizedek (talán nem túlzás) messze kimagasló képességű csikóját, OVERDOSE-t.
Ez a hihetetlenül robbanékony versenyló idehaza utcahosszal veszítette el nyeretlenségét, mindjárt ahogy a zöld gyepre lépett, után pedig külföldi pályákon csinált szamarat nagyra tartott, nagyreményű, és mellesleg méregdrágán vásárolt évjárattársaiból. Legutóbb 13 hosszal úgy nyert, ahogy akart Bécsben. Nos, talán ez az oka, hogy nem sokan mernek kiállni ellene, így meglehetősen szerény, hat lovas mezőny vág neki vasárnap a Szent László Díj 1400 méterének.
No, de most mennem kell, hiszen kezdődik a Saint-Cloud Hendikep. Közben kíváncsian várom, hogy Pécsi István szpíker kollegám bejelenti-e, hogy az előző futamban megfogták-e az 1.078.905 forintos Jackpotot. Ehhez a 14 lovas mezőnyből ki kellett találni az első hat befutási sorrendjét, ami nem egyszerű feladat, de pl. a lottó ötöshöz, de még a négyeshez képest is nagyságrendekkel könnyebb lehet. (90-ből vagy 14-ből kiválasztani 4-5-6-ot, nem mindegy.)

A Becton Dickinson saga

Még van néhány perc a német óráig, s ha már leckét nem írtam, gyorsan összefoglalom az elmúlt napok történéseit.
Vasárnap az évtized leglassabb Széchenyi István Emlékversenyét láthattuk, a pálya legjobb kanca telivérei az első kanyarban majdnem leálltak legelészni, oly komótos volt a tempó. A végére persze felgyorsult valamelyest az iram és Stamena Tormási Gyulával orrhosszal nyert, ennek ellenére mégsem állítanám, hogy a legjobb ló győzött. Persze az ellenkezőjét nehéz lenne bizonyítani, hiszen ezen a napon mégi ő volt a legjobb. Nem bonyolítom tovább.
A veresegyházi fecskendőgyár esete viszont még ennél is bonyolultabb téma. Lezárult a hétvégi népszavazás a Becton Dickinson ügyében, s a részvétel az eredményességi szint alatt maradt: a nép 35%-a fedte fel véleményét, ami szerintem megfelel a várakozásnak, hiszen a népszavazásokon általában nem szokták megrohamozni az urnákat. Az igen-nem szavazatok aránya számomra meglepetés, mert a támogatok száma meghaladta az elutasítók számát, 56-44 %-os eloszlásban. Ennek értékelését sokan, sokféleképpen értelmezték, szerintem az a helytálló, hogy akit érdekelt a dolog, azok közül többen támogatják a gyár létrejöttét, mint akik elutasítják. A többieket hidegen hagyja a dolog, tehát nekik mindegy, felőlük jöhet is, mehet is a BD.
Hogy a képviselő testület tagjai hogyan értékelik a nép kinyilvánított véleményét ez izgalmas kérdés. Nemsokára ez is kiderül. A Becton Dickinson saga még sokáig eltarthat, hiszen még mindig nem tudni: lesz szaga, vagy nem lesz szaga.

Népszavazás Veresegyházon

Egy leendő fecskendőgyár befogadásáról szóló népszavazás tartja lázban Veresegyház népét, legalábbis azokat akik foglalkoznak a közügyekkel. A kérdés meglehetősen kényes, hiszen a Csomád felé eső szabad terület nagy része épülne így be, ami zavarná a Csonkásnak nevezett zöldövezeti kerület lakosait, akik emiatt kifogásolják a nagy üzem közelségét.
A város más részein lakókat is aggasztja viszont egy etilén-dioxid nevű anyag, amivel majd a fecskendők sterilizálását végzik. Ez bizony egy eléggé rákkeltő, nagyon veszélyes vegyület, amit természetesen szigorú laboratóriumi körülmények között bezárva tartanak. Nos, ez nem valami bíztató, de eddig minden környezeti hatástanulmány veszélytelennek tartja a lakosságra nézve, gondolom, ha megfelelően betartják a védelmi rendszabályokat.
A megépülése esetén 500 főt foglalkoztató gyár azonban gazdasági szempontból nagyon jól jönne Veresegyháznak, sőt, momentán létkérdés lenne, hogy a Becton Dickinson megvegye a neki szánt iparterületet, ami azonnal egy milliárd forint bevételt jelentene a városnak. Persze kiadásokkal is jár a tranzakció, hiszen közművesíteni kell, de a pénz életfontosságú, hiszen az állami apanázs az intézmények működtetésére sem elég, nemhogy a megkezdett beruházások befejezésére, az újabb szükséges projektek elindításáról nem is beszélve. (Hiába vannak pályázatokon megnyerhető pénzek, önrész nélkül nem megy.) A jövőben folyamatosan fizetett helyi adó sem lenne éppen elenyésző, lásd: most a General Electric évi 800 millióval járul hozzá a város működéséhez, s a BD sem kisebb nagyságrendű vállalat.
Kiváncsian várom tehát a népszavazás eredményességét, ami sokmindent elárul az itt élő emberek közéleti aktivitásáról, mert szerintem most nincs élő ember, aki előre meg tudná jósolni, hogy mennyien mennek el majd szeptember 23-án.

Kincsem Díj 2007

Megszületett az idei Kincsem Díj mezőnye: Brahy (ifj. Fejes), Ce Gile (Linek), Frankly Dancing (Varga), Kormányos (Tormási), Ryan (Smida), The Moon And Back (Kasal), Mostohám (Kovács S), I have a dream (Georgiev), Saldenzar (Miss Catherine Treymane), Rubinia (Bakos), Estemona (Kerekes), Song Sparrow (Simon).

Érdekes dolgokat lehet itt felfedezni: elsőként itt ez a Miss Treyman. Új Zélandi lovashölgy, állítólag több, mint 400 versenyt nyert odaát. Most Franciaországban lovagol, ott is 200 felett jár. 1969-es születésű és az istálló trénere, Kovács István hívta meg erre a hétvégére.

Frankly Dancinget Varga Zoltán lovagolja. Itt bizony istállóváltás történt, a tulajdonos elhozta a lovat Kovácséktól. Ryan a külföldi lóvendég (hiszen vendégzsoké sok van) és igazából őt kell megverni. Papíron nagyon magasan áll, nehéz lesz itthon tartani a trófeát. (Ne legyen igazam.)

Meghalt a holt biztos tipp

Most igazából szabadkoznom kéne, hogy jól melléfogtam ezzel az olasz meccsel, és kár volt lebecsülni szegény aranylábú gyerekeinket, de nem teszem. Sőt, igazából örülök neki, hiszen ezzel a lesajnáló bejegyzéssel talán én is hozzájárultam ehhez a váratlan sikerhez, mivel pont azért játszottak így a fiúk, előre eltemetett fiaink, mert mindenki így állt hozzá a dologhoz. Köztük maguk a taljánok is, mert mi mással lehetne magyarázni ezt a vérszegény olasz tili-tolizást a Népstadionban. Nem hiszem, hogy betojtak a magyar katlanban.

Persze az általam eddig kevéssé ismert magyar srácok alaposan megviccelték a kékeket, szó se róla. Apámmal gyakran nyúltunk az ásványvizes pohárhoz örömünkben: örömfoci a pályán, ilyet se láttunk már darab ideje.

Mindenesetre ebből is látszik, hogy érdemes időnként az outsiderre is játszani. Mondjuk nem éppen vasárnap a Kozma Ferenc Emlékversenyben, ahol a favorit Városbíró ellentmondást nem tűrően hazagaloppozott, amivel mellesleg 1,9 millió forintot keresett gazdájának.
A hétvégi Kincsem Díjban azonban már nem lesz ilyen egyszerű a képlet: nem lesz túl nagy mezőny, de nem lesz kimagasló esély sem. Persze Saldenzar újabb fellépése, immár a legjobb stayerek ellen mindenkit lázba hoz.

Ez lesz az utolsó "békebeli" Kincsem Díj? Jövőre jön az új tulajdonos? Ugyan november 30-ig lehet jelentkezni a befektetőknek, de hogy lesz-e egyáltalán győztes, erre még lehet fogadást kötni. Van valakinek egy jó tippje?

Olasz rögbi

Jó atyám, nagy futballrajongó, könnyű neki, még láhatott idehaza színvonalas mérkőzéseket, bár még én is emlékszem azokra a jó kis kettősrangadókra a Népstadionban, meg amikor Maradonát figyeltük az UTE pályán, ahogy a Napoli színeiben villogtatta tudását (három védőt kötött le egyszerre).
A világbajnok olasz válogatott nem egyhamar fog idejönni, így kár lett volna kihagyni a tegnapi nyilvános edzésüket. A hangulat meglehetősen sajátos, azonnal a Kazoninia és a "behin" dolgok jutottak eszembe, hiszen az mégiscsak túlzás, hogy azt nézi párezer ember, hogyan futóiskoláznak és végeznek nyújtógyakorlatokat mások. Amikor aztán egy rögbihez hasonlatos játékba kezdtek, némi derültség vonult végig a tribünön, kézilabdáznak a focifenomének, ez aztán az unicum, vagy inkább amaretto, még ezt is hihetetlen elaganciával űzik!
Aztán ezek a "mások" futballozni kezdtek, többen elismerően csettintgettek, láttadezt-eztek és amindenit-eztek. Köztük én is, pedig meg sem tudtam különböztetni a játékosokat, de ez mindegy is volt, mert egyformán lazák és magabiztosak voltak, és úgy játszottak, mintha ezen múlna valami. Valószínűleg múlhatott is, talán a csapatba kerülés, így aztán még kisebb szabálytalanságok is becsúsztak, egy-egy félrecsúszott becsúszás, kis bodicsekelések, stb.
Komolyra ment szóval a játék, még egy les miatti reklamálást is láthattunk, ami után az edző szabadrúgást ítélt.
A fogadóirodák 1,5 körül adják al olasz győzelmet, ami szerintem holtbiztos pénz, kár lenne kihagyni, elképzelhetetlen, hogy ezekkel a jelenlegi válogatottunk, akár 10 percig is partner tudna lenni. De azért hajrá magyarok!

Dresszek a szélben

Lobognak a dresszek a forró nyári szélben. A zsokék kétoldalt egymással szemben felsorakoztak. Piros, sárga, kék, zöld, lila, rózsaszín, narancs, fekete, egyszínű vagy csíkos, kockás test, másféle ujjak. Hófehér nadrágok, csillogó, fekete csizmák. A lovasok között ravatal. Meghalt egy idomár.
Az Derby győzelem mámora után megdöbbenve áll a turf népe az alagi temető árnyas fái alatt. Egy hónapja sincs, hogy egy kiváló telivért, a nap hősét maga vezette vissza a közönség elé, hogy aztán a ló nyakába kerüljön a zöld babérkoszorú. A győztes most itt köröz a sírok mellett, de ő már nincs többé.
A Pitlák, csak így nevezték. Ki tudja, vajon hogyan ragadt rá ez a név? Hiszen ő inkább volt erős és jó, tehát pont az ellenkezője, mint ennek a szleng szónak az eredeti jelentése. Lovasként versenyek százait nyerte, kevesen tudták őt túlszárnyalni. Közel a hatvanhoz újra nyeregbe szállt, és az alagi lóversenypályán a fiatal nemzedék is megtanulta nevét. A lovakhoz úgy értett, mint senki más, hiszen az istállók körül élte le életét.
A viccelődés nagymestere volt. Figyelni kellett, mert gyorsan röpködtek, szinte pattogtak a poénok a szájából. Régi történetek, hajdan futó paripák, elmúlt versenyek, elmúlt életek. A mázsaház zárva, a ring üres, a startgép egyedül árválkodik a pálya közepén. Ma nincs verseny. A telivérek pihennek. Csak a színes dresszek lobognak a forró nyári szélben.

dj. Kris Hand több fronton támad!

A hazai disco clubok fenegyereke, dj. Kris Hand a tettek embere. Amíg a léha nép a vízparton lógatja a lábát, szücsölgeti a jégbehűhött koktélokat és legfőbb gondja egyben kibűvészkedni a hekkből a csontvázat, addig Kris Hand a stúdió homályában keverőpultján keresi az ideális beállításokat és mixeli legújabb szerzeményét az "Egy nyár" c. testet-lelket megmozgató zeneművet.

A hétvégén új köntösbe öltözött honlapja is ( http://www.krishand.hu/ ) , ami jelzi, hogy mostantól fogva új idők köszöntenek be a fiatal lemezlovas életében, aminek igazán a rajongótábor örülhet a legjobban. Az "Egy nyár" egyébként szabadon letölthető a site-ról, mégpedig három verzióban is!

Dj. Kris Hand új maxi cd-je is hamarosan megjelenik, négy track található majd a korongon, rajta egy igazán ütős, hazai krekk zsokék által kevert verzióval.

Mindezt onnan tudom, hogy Kris Hand a minap kinevezett engem pr menedzserének és ezentúl rendszeresen együtt írjuk a sajtóközleményeket. Hiába, az öcsém tudja, hogy csak profikkal szabad dolgozni!

A Saldenzar-saga
Kicsit kezd már kínos lenni a sok (GER) zárójelben az utóbbi idők Magyar Derby győztes lovai mögött. SALDENZAR már a negyedik a sorban. Ezek után nem tudom érdemes-e még Newmarketben lovat vásárolni. Persze a pénzéért mindenki ott vesz lovat, ahol akar, éppenséggel az ausztrál tenyésztés sem rossz, kiváló sprintereik vannak, aztán meg Argentínában is tudnak angol telivért tenyészteni, az egyik még a Breeders' Cup Classic-ot is megnyerte tavaly.
Szóval vasárnap kiteljesedett a Saldenzar-saga, volt ünneplés, fotózás, pezsgődurrogtatás. A szimpatikus lengyel zsoké, Krowicki szerényen fogadta a gratulációkat, pedig most meg kellett dolgozni a sárga ménen. Ahogy azt vártuk, nem a kancák, hanem a már kétévesen is kiemelkedő formákat mutató import (GER és POL) mének szorongattak a befutóban.
Jó volt látni újra teltházat a Kincsem Parkban, jól sikerült a közvetítés az RTL-en, jól néztek ki a sátrak és a fehér asztalok a zöld gyepen és a fogadási kedvre sem lehetett panasz. A központi számítógép sajnos végtelen ciklusba került, nem bírta a terhelést, megfulladt a számok tengerében, lefagyott a nyári kánikulában, pedig ha jól tudom, nem Microsoft szoftver fut rajta.
Néhány hirtelen felállított bukmékerállás enyhített volna a helyzeten és a különben népszerű turf-showmanként bemutatkozó Krebs kollegámat is kevesebben macerálták volna.
Frankly jobb, mint valaha
Nem lehet szó nélkül elmenni a 2800 méteres FVM Miniszter Díja mellett, hiszen a pálya legjobb stayer lova ismét éreztette, hogy külön kategóriát képvisel ebben a műfajban. FRANKLY DANCING gyakorlatilag ellenfél nélkül maradt a befutóegyenesben és úgy nyert, ahogy akart. Az "év lova" pontversenyben így a két istállótárs, a fiatal és az öreg küzdhet egymással. A Kincsem Díj nem akármilyen futamnak ígérkezeik. Reméljük találkozik egymással a két telivér.

Ajtónálló a Ringnél
Cirka 3 órával ez első futam előtt gondoltam egyet, hogy kéne egy fotó a"First" pole-nál , ami ugye egy kultikus helyszín annak, aki ezt érzi - a magunkfajta gallop fanoknak - ahová visszavezetik a highlight versenyek nyerőit. De nem, fiatalember, nem tehetem meg - felelte az idős felvigyázó, pdig azt hittem, hogy Kicsem említése hatással lesz rá. Úgy is volt: - Az kicsit régen volt uram! - felelte a kb. 70-dik évét taposó öregúr. - Viszont a magyarok lipicai lovai, azok fontosabbak! Velük tréningezik Fülöp herceg, s ez fölöttébb jelentős, sir. - és én úgy éreztem, a komornyik visszavonulhat.
- Ha én Önöket ide beengedem, akkor engem lelőnek!!! (They shoot me.) - hát én ezt nem kívánhattam.
Lengetjük a zászlót!
Angliában valahogy nem osztja meg a közönséget, ha a nemzeti lobogót lengetjük. Sőt, benne van a hivatalos versenyprogramban, hogy az utolsó futam után össznépi éneklés és lengetés veszi kezdetét. És ezt komolyan is veszi az 50 ezres tábor. Énelik a Beatles számokat és egyéb hazafias dalokat és boldogok, hogy kezükben a brit lobogó. (Igaz, közben a legfőbb zászlórúdon a királynő saját zászlaja lengedez, ami állítólag külön összetartó erő.)
Annyi mindent másként csinálnak, és lehet, hogy nem rosszul. Most említsem a sorbanállást a vasúti pénztárnál? 10 pénztárhoz nem tíz sor van, nahem egy, és ahol felszabadul oda mégy. Nincs bedugulás egy problémás ügyfél miatt. És ez csak egy tanulnivaló. Szervezettség mindenütt. Kucsszó.

Only 1.60

Eladni el kell. Az árut. Még a Racing Postot is. Pedig azt Royal Ascot idején már nemigen lehet kapni londonszerte. Mondjuk 12 után. Ascotban a vonatról leszállva "Only 1,60" feliratú standokkal találkoztunk, ami azért érdekes, mert szombaton ennyibe kerül mindenhol a RP. 2004-ben az első futam előtt már szinte sehol nem lehetett Újságot kapni.

Az élő szobor

Lanfranco Dettorival akár egy osztályba is járhattam volna az ált. iskolában, ha egy országban születünk. A mai turf világ No1 jockey embere azonban Milánóban látta meg a napvilágot, 1970. dec. 15-én., így messze volt a XIV. ker. Őrnagy u. ált iskolától, vagyis nekem kellett az osztály legrosszabb gyerekének lennie. (5-dikben új ellenőrzőt nyitottak az intők miatt.) Sportban nem voltam én sem rossz, mai napi a második vagyok a távolugró örökranglistán.
1996. szept. 18-án viszont olyan dolgot művelt, amit addig senki más: egy ascoti versenynapon a napi 7 futa,ból 7-et megnyert, s ez még Angliában is unikum! Emiatt a pályára látogató azonnal Dettori bronz szobrával talákozik. Egy élő ember, egy zsoké, egy örök favorit szobrával.