2007. május 21., hétfő

Frankly Dancing

A fent nevezett telivér már másodszor altatja el az egész pályát! A 2005-ös Derby előtt arról szóltak a hírek, hogy sokáig laborált, fáj a lába és a becsületért fut. Erre majdnem megnyeri. Ha nincs itt a német Rosenblatt, akkor ő a bombameglepetés. Befutó osztalék 200 Ft-ra: 43.900 Ft Ezután Frankly nagy menetelése kezdődik, amely egészen az "Év lova" címig tart.

Tavaly idehaza nem tud versenyt nyerni, bár a Millenniumi Díjban 80-as formát számoltam neki, amikor második volt. Gina Maxi 7,5 kilós súlyelőnyét kihasználva megverte. Egy évvel később ismét ez a két ló a főszereplő.

A tegnapi Millenniumi Díj előtt Frankly Dancing nem volt tippelt ló. Ismét fájós lábáról adott hírt a zuhanyhíradó, ami a Batthyány-Hunyady Díj-ban mutatott hetedik helye alapján el is hittünk. A start előtti pillanatokban az esetleges tét-osztaléktábla Frankly esetében 17-szeres kurzuson állt, amit mindennek ellenére nagyon furcsállottam. Mondtam is Hegedűs Zsolt kollegámnak, ez bizony rendkívül meglepő: egy "Év lova", a tavalyi ranglistán legmagasabban végző távbíró telivér hogyan kerülhet ki ilyen könnyen a fogadók látóteréből?

Aztán jött Frankly és Kovács Sanyi ámokfutásnak tűnő kezdése, amellyel a totálisan szétszakadó mezőny nem tudott mit kezdeni. Az egyenesben persze ráfutottak, hiszen az öngyilkos tempó egyformán kikészítette a lovakat, de Frankly egyedüliként újítani tudott és nyert! Mögötte Gina Maxi a második, Magambo (outsidernek nem nevezhető) a harmadik. Az osztalék tétre 3.540 Ft, befutó 40.200 (hasonló mint Rosenblattal) és a hármasbefutó minden idők legmagasabbja: 1.295.000 Ft. Mindez a 200 Ft-os alaptétre számítva!

Frankly tud még meglepetést okozni. Ez aztán a meglepetés!

Kolozsvári Grandpierre Emil

Kolozsvári Grandpierre Emil közös nagy kedvencünk Karesz barátommal. A hatvanas évek lengnépszerűbb hazai írója még ma is tud meglepetésekkel szolgálni, hiszen műveiben sokszor örök érvényű igazságokra hívja fel a figyelmet, legfőképpen a férfi-nő kapcsolat rejtelmeit boncolgatva. Egyik kedvencemben, az Árnyak az alagútban c. regényében írja, hogy a rend fogalmát illetően férfi és nő soha nem fog közös nevezőre jutni, hiszen a férfinek az a rend, ha minden a keze ügyében van, míg a nőnek az, ha nincs semmi elöl. Itt aztán leírja, hogy felesége hogyan pakolta el egy nap tízszer a kerti szerszámokat, amikkel éppen a férj dolgozott, csak mert éppen abban a pillanatban nem használta valamelyiket. Hasonló eset minden pár esetében biztosan előfordult már.

Péntek este Karesz egy Kolozsvári G.E. könyet hozott olvasásra: Párbeszéd a sorssal. Még csak az elején tartok, de már érződik a hatvanas évek hamisítatlan hangulata - legalábbis ahogy én e könyvek alapján elképzelem - presszók, kerthelyiségek, elvtársak, Zsófik, Terik és Arankák, két pár debrecenik, korsó sörök, kerületi tanácsok, 1-0-ra végződő rendőr-tűzoltó focimeccsek.

Karesz nem egyedül érkezett, Ákos és Geraldine szintén a vonatról szállt le. Jó ideje nem volt együtt a csapat, így volt mit megbeszélnünk. Karesz továbbra is Genfből irányítja a pénzügyi világot, Ákos a legtitkosabb közép-európai projektek főtanácsadója, míg Geraldine, akit Ákos Peruból "szöktetett meg" a legregényesebb körülmények között, nemrég talált állást, ahol egész nap spanyolul beszélhet.

Az este során egyébként spanyolul, angolul, németül és magyarul folyt a szó, illetve némiképp Vitéz sajátos dialektusa is teret kapott: például "fafa", ami tudvalevőleg innivalót jelent. Pibi, aki éppen Veresegyház nyelvi hagyományaiból írja szakdolgozatát, ezen az estén bővíthette ismereteit.

2007. május 18., péntek

Kincsem Park: pályázat prolongálva

Az Európai Unió legutóbbi figyelmeztetése után, miszerint Magyarországnak fel kell szabadítania sportfogadási piacát, már vélelmezhető volt, hogy ez a Kincsem Park privatizációs pályázatára is hatással lesz. A kormányhatározat szerint a leendő vevőnek ugyanis 10 évre kizárólagosságot biztosítottak volna a bukmékeri fogadások terén, ám ezt most nem tehetik, hiszen rövid időn belül, akárki - ha elég tőkeerős - fogadóirodát nyithat az országban. Most akkor mit is privatizálunk?

Nyilván ott marad a Kincsem Park területe, no meg Alag. S ez az ingatlanbefektetők fantáziáját alighanem jól felizgatja, sportfogadás nélkül is. A lóversenyzés fenntartása elméletben az új tulajdonos feladata lenne, de továbbra sem tisztázott, hogy milyen feltételek mellett. Hány versenynap, hány futam, milyen díjazás, hogy csak a fő kérdéseket mondajam.

A Népszabadság féloldalas cikkben taglalta a héten a privatizáció csúszásának okait. A kormánynak egyébként sürgősen választ kell adnia, miképpen képzeli el, és mikor, a fogadási piac felszabadítását.

2007. május 14., hétfő

Túró Rudi válaszolt

Tamás Gáspár Miklós általam is kifogásolt hvg cikke többekre is sértő megjegyzéseket tartalmazott. Gondolom a lap szerkesztősége számtalan felháborodott levelet kapott, melyek közül, most egyet leközölt. Maga Túró Rudolf válaszolt nagyrabecsült TGM barátunknak. A magát késői szocialistának tartó Rudi nem érti, hogy TGM-nek miért kellett belérúgnia, hiszen nem visel sem csillagot sem sávot, csupán pöttyöket.

Hála Istennek gyermekeink vajmi keveset törődnek a csokibevonatos túrókészítmény körüli közéleti vitával. Ők csak eszik, eszik, eszik számolatlanul. S valljuk be, hogy mi is betolunk néha egyet-kettőt.

2007. május 7., hétfő

Kentucky Derby

Van egy rakás fénykép, de még nem töltöttem le őket. Pedig már régen tettem fel fotókat a blogra. A múlt hét gyorsan elszaladt, főleg, hogy tördelőszerkesztő kollegám ismét távollétével tüntetett, így Csapival ketten csináltuk a lapzártát. Mondjuk nem igen sietett haza a túszdráma miatt.
A szombat a totális lazításé volt, Api többször is megkérdezte, hogy apu, ugye most szabadságon vagy? Annyira szabadságon voltam, hogy még a 2000 Guineas Stakest és a Kentucky Derbyt is elfelejtettem nyomon követni a neten, pedig ugye ezeket az ember még akkor is számontartja, ha nem is fogad rá. Mondjuk az angol klasszikusra nem is nagyan volt érdemes, hiszen 24 közül ki a fene tudja eltalálni a nyerőt, amikor a legtöbb most találkozik először, és ennek meg is lett az eredménye. A favoritok sehol. A Turfban meg sem említettem a későbbi győztest, akire 33-szoros volt a pénz.

Nem mintha a Kentucky Derby egyszerűbb eset volna. Több mint 400 jelentkező közül a legjobb 20 lehetett ott a startnál. Szóval itt sem életbiztosítás a nyerő megtippelése. Itt lovat indítani sem könnyű feladat, sok tulajdonosnak ez is csak az álmok kategóriája. Persze van aki megoldja 1,5 millió dolcsival és vesz egy kész lovat, ami befér a mezőnybe. A többi majd csak alakul valahogy. Street Sense, a nap hőse, viszont nem ilyen. Már tavaly letett valamit az asztalra. Az egyik, ha nem a legjobb kétéves volt Amerikában.
Maga az esemény lázban tartotta fél világot, a helyszínen (Churhill Downs pálya, Louisville) 156 ezer ember tombolta végig a futamot és országosan 118 millió dollárt tettek fel erre az egy versenyre! Ez az egész napi (12 futamos) forgalom 70%-a, s ez mindennél jobban mutatja, a Run for The Roses (futás a rózsákért) hihetetlen népszerűségét.

Pécsi Istvántól tudom, hogy az angol királynő is személyesen tekintette meg a Kentucky Derbyt. Steve érthetően jól értesült, hiszen nemrég a Queen lovát lovagolta. Állítólag 100 évenként egyszer látogat az brit uralkodó az USA-ba, ez tehát egy esedékes év. De hogy pont a Derby napjára esett a vizit ez mindenképpen Erzsébetre vall. Egy jó lóversenyt soha sem hagyna ki.

A futam itt megtekinthető.