Lassan már tényleg csak minden szökőnapon fogok feljegyzést feltenni (ezt a ziccert persze nem hagyhattam ki, bár poénnak elég gyenge), de ígérem, megpróbálok nagyobb odaadással tudósítani a családban történtekről.
Tegnap nagy nap volt, hiszen jó atyám, papa, Edu, Fegya betöltötte 60. életévét, melynek kapcsán tüzijátékkal ékesített tortát vehetett át az ünneplő tömeg képviselőitől. Cserébe jóféle héjábansült krumplival vendégelte meg az éhesen érkező csapatot, de volt például rizs is, ami kisebb népszerűségnek örvendett. A sacher viszont a várakozásoknak megfelelően kapós volt, s mi több, még finom is. A Habsburg udvarban volt idő kikísérletezni a legjobb tortafajtát.
Ezen kívül sok érdekesség történt az elmúlt hetekben, melyekről igyekszem pótlólag tudósítani a nagyvilágot, hiszen egyre kevesebben nézik a híradót és egyre többen blogok olvasgatásával ütik agyon drága idejüket és az Esc billentyűt, ha pocsék a cikk.
Mielőtt ez az írás is hasonló sorsra jutna, inkább befejezem, holnap családi banzáj lesz a Külvárosi Kávéházban és még egy frakkot kell beszereznem. A belépés ugyanis a múlt századi uri divat szerint kötelező, a kilépés viszont bizonytalan, ahogy ez Rejtő óta már tudvalévő.
