2007. szeptember 25., kedd

A Becton Dickinson saga

Még van néhány perc a német óráig, s ha már leckét nem írtam, gyorsan összefoglalom az elmúlt napok történéseit.
Vasárnap az évtized leglassabb Széchenyi István Emlékversenyét láthattuk, a pálya legjobb kanca telivérei az első kanyarban majdnem leálltak legelészni, oly komótos volt a tempó. A végére persze felgyorsult valamelyest az iram és Stamena Tormási Gyulával orrhosszal nyert, ennek ellenére mégsem állítanám, hogy a legjobb ló győzött. Persze az ellenkezőjét nehéz lenne bizonyítani, hiszen ezen a napon mégi ő volt a legjobb. Nem bonyolítom tovább.
A veresegyházi fecskendőgyár esete viszont még ennél is bonyolultabb téma. Lezárult a hétvégi népszavazás a Becton Dickinson ügyében, s a részvétel az eredményességi szint alatt maradt: a nép 35%-a fedte fel véleményét, ami szerintem megfelel a várakozásnak, hiszen a népszavazásokon általában nem szokták megrohamozni az urnákat. Az igen-nem szavazatok aránya számomra meglepetés, mert a támogatok száma meghaladta az elutasítók számát, 56-44 %-os eloszlásban. Ennek értékelését sokan, sokféleképpen értelmezték, szerintem az a helytálló, hogy akit érdekelt a dolog, azok közül többen támogatják a gyár létrejöttét, mint akik elutasítják. A többieket hidegen hagyja a dolog, tehát nekik mindegy, felőlük jöhet is, mehet is a BD.
Hogy a képviselő testület tagjai hogyan értékelik a nép kinyilvánított véleményét ez izgalmas kérdés. Nemsokára ez is kiderül. A Becton Dickinson saga még sokáig eltarthat, hiszen még mindig nem tudni: lesz szaga, vagy nem lesz szaga.