2007. január 19., péntek

Kirill kifulladt (szerencsére)

Az egész Európát romba döntő Kirill orkán rémképe csütörtök estére hazánkban is vezető hírré vált a médiában és a családokban egyaránt. Péntek hajnalra jósolták a meteorológusok, hogy eléri Magyarországot is a szörnyűség. Ráadásul csütörtökön délután még egy német dolgozaton is túl kellett esnem. (Hier kann man nicht faulenzen.) Hazaérve elkezdtük a felkészülést a viharra. Kiadós vacsora után előkészítettük a gyertyákat, ami nem volt nehéz, hiszen amúgy is gyertyázunk naponta. Ahogy éjszaka megérkeztek az első széllökések, hitvesem javaslatára levonultunk az emeletről a nappaliba. Ki tudja, ha Kirill lekapja a tetőt, ne ázzunk meg. Pincénk nincs, így az az eshetőség nem merülhetett fel. Van viszont garázsunk, ahol mindenfélét tárolunk, csak a kocsit nem. Most viszont nem ártana beállni vele, hiszen fúj a szél becsületesen, már csak az hiányzik, hogy egy kóbor cserép ráessen. Mire helyet csináltam és bepasszíroztam a gépjárművet, gyanús lett a csend. Ennyi lett volna a vihar? Edit szerint ez az a bizonyos vihar előtti csend. Elővettem egy jó könyvet (MySQL adatbáziskezelés) és vártam a Kirillt a gyertyafényben. De már nem jött visza. Csak jól ránkijesztett. De legalább a garázsban most rend van.