Overdose szárnyal, a magyar lovi döglődik

A verhetetlen magyar csodaló, Overdose felbukkanásának és a lóverseny összefogás magalakulásának éve volt a 2008-as esztendő.
A most kezdődő újév pedig remélhetőleg az építkezés éve lesz, hiszen 2009 év végéig kapott haladékot a Nemzeti Lóverseny Kft., hogy rendezze dolgait (parírozza magát) és megalapozza egy gazdaságilag fenntartható, népszerűbb, élvezhetőbb, szerethetőbb lóversenyzés rendszerét.
Célunk a jobbítás, nem a felfordulás
Ebben a törekvésben az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért Egyesület maximálisan partner, mert a 15000 támogatót számláló mozgalom áprilisi megalakulásakor pontosan ezeket a célokat tűztük ki magunk elé. No, meg a Kincsem Park megmaradását, mivel ez a mai lósport alfája és omegája, ami nélkül egyszerűen elképzelhetetlen a lovak Forma-1-ének számító galopp és ügetőversenyek megrendezése.
A Kincsem Park nélkül meghal a lóverseny
Említhetem még Gróf Széchenyi István örökségét, egy kulturális színfolt fontosságát a fővárosban, a beépítetlen zöldfelület jelentőségét Budapesten és úgy általában, hogy megint meg akarnak szüntetni valamit, ami 181 éve hozzá tartozik a magyar gondolkodáshoz, közélethez, kikapcsolódáshoz.
Szóval ebből az egyből – és tényleg már csak egy lóversenypálya maradt a Kerepesi úti Ügető bezárása után – nem engedünk. Szokták mondani, hogy nem enged a huszonegyből, ha annyi lóversenytér lenne Magyarországon, talán más lenne a helyzet. A cseheknek 15, a szlovákoknak 5, az osztrákoknak 6, (az olaszok 42, a németek 54, az angolok 59 és a franciák 249-ét már nem is sorolom), ám nekünk csak ez az egy versenyzésre alkalmas pályánk van, talán érthető a ragaszkodásunk, nem?
Még mindig el akarják adni (?)
Ez az oka annak is, hogy az Ügetőszilveszterre érkező közönséget szórólapokon tájékoztatjuk a Kincsem Parkot továbbra is fenyegető veszélyről, ami sajnos a Derby napi „Kincsem Park nem eladó!” demonstrációt követően sem múlt el véglegesen. A 83 éves létesítmény értékesítése és a lovak kiköltöztetése továbbra is szerepel az MNV Zrt lehetséges forgatókönyvei között.
A szilveszteri mulatságra érkező közönség ünnepi hangulatát eszünk ágában sincs elrontani, ám az sem lenne jó, ha az emberek azzal a benyomással távoznának, hogy minden a legnagyobb rendben van a lovi házatáján. Mert ez koránt sem igaz.
A Nemzeti Lóverseny Kft jövője teljesen bizonytalan
A milliárdos veszteség tovább nő, a privatizációs terveket sűrű homály fedi és a szakmának, a tulajdonosoknak – akik évente százmilliókat költenek erre a sportágra – nincs intézményesített beleszólásuk a történésekbe.
Jelzésértékű momentum, hogy miközben a világhírű veretlen csodasprinter, Overdose az egyik legismertebb magyar sportoló hazánkban (az olimpikonokat is beleértve), addig a hazai lóversenyszervező a tönk szélén áll, és az egész rendszert a bedőlés fenyegeti.

Az Összefogás egyesület legfontosabb célkitűzése, hogy megteremtse a szakmai és tulajdonosi érdekképviselet jól működő rendszerét és a politikai döntéshozókat a teljesítményorientált változtatás irányába terelje.

Fő célkitűzésünk azonban továbbra is ez marad:
A KINCSEM PARK NEM ELADÓ!

bet.hu

Játékos kedvű a magyar. Nem csak lóversenyen tesz föl sokkalta több pénzt, mint szomszédaink, de magyar tőzsde internet címe is fogadásra buzdít. A bet.hu angolul ugye annyit tesz: fogadás pont hu.
Mondjuk az utóbbi időben valóban inkább szerencsejáték jelleget öltött a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kereskedelme. Persze a begyűrűző (inkább bezuhanó) pénzpiaci válság sodorta ebbe a kilátástalannak tűnő helyzetbe a hazai papírokat.
Olvasom, hogy októberben 1500 milliárd tőkét vontak ki hazánkból a külföldi pénzalapok. Ezek után nem csoda az 50-60%-os árzuhanás.
Persze most is volt, aki nyert az üzleten. Az OTP 2300-ról 3900-ra felpattanásából aki ügyes volt, szépen profitált. (Ismerek ilyen mázlistát.)

És akkor nem beszélek a shortolókról.
Nem, ők nem a strandon rövidnadrágban sétáló brókerek. Ők a piac hiénái, a besszre játszók. Akkor nyernek, ha sokan buknak. Nem túl szép, de hasznos. Főleg ilyen vészterhes időkben.
Egyébként ezt bárki megcsinálhatja a magyar börzén is, csak certifikátot kell venni.

Itt van például az Erste Dax Turbo Short 8000 Certifikát. Rejtélyesnek tűnik, pedig egyszerű. Ha a DAX (a frankfurti tőzsdeindex) esik, akkor a certi értéke nő. Aki szeptember elején úgy 3000 Ft körül ide beszállt, annak most 10000 Ft-ot ér egy ilyen értékpapír. És még mondják, hogy rossz ez a világválság!

Továbbá lehet aranyra vagy olajra is spekulálni. A certifikát ráadásul ha turbo, akkor tőkeáttétellel rendelkezik. Ha az alaptermék ára egy egységgel változik, akkor a certi árfolyama akár 5-10 egységgel is mozoghat föl, le. Emiatt van az, hogy pénteken az arany turbo certi árfolyama egy nap alatt 24%-ot emelkedett.

Az olajra longolókra, azonban most rossz idők járnak. Ők azt hitték, hogy az olaj világpiaci ára hamarosan vissza emelkedik a 100 dollár feletti tartományba (long ügylet). Sajnos rosszul hitték. És ki tudja hol lesz a gödör alja?

Egy dologra kell vigyázni, amikor az ember spekulációs célból tőzsdézik:
minden hosszútávú befektetés egy rosszul sikerült rövidtávú befektetésnek indul.
Ha van hosszútávon nélkülözhető pénzünk, csak azzal szabad ilyen mutatványokat elkövetni.

Ez a tanács pedig az angol bukméker irodák falán is megtalálható.

A legnagyobb forgalmú hazai szerencsejáték oldal, tehát a www.bet.hu, ahol napi 15-20 milliárd a forgalom. Ennyi pénzből ki lehet termelni a szervezési költségeket.

Overdose: jött, látott és győzött?

Mit lehet erre mondani? Győzött egy zűrzavarosan indított, végül érvénytelenített futamban. Ez annyi, mint ha nem is futott volna, nem?
Hát nem. Egyértelműen kiderült, hogy a világ legjobb lovaival is könnyedén felveszi a versenyt, hiszen a start után 50-100 méterrel már rögtön az élen galoppozott. Ehhez pedig kivételes kezdősebesség kell. Az pedig megvan neki.

A versenyre legtávolabbról érkező ló volt: 1700 km-t utazott, hogy Párizsban megőrizze veretlenségét. Ezt amúgy megőrizte.
Állítólag egy pillanatig felmerült az újra indítás gondolata. A négy órával később megrendezett "pót futamon" azonban nem lettek volna egyenlőek az esélyek, hiszen nem minden ló futotta végig az 1000 méteres távot. Sokan pár száz méter után feltartottak.
De nem is ez volt a fő oka lejelentésének. Hanem a sérülésveszély. Overdose ma megtette, amiért idejött: szokásos briliáns stílusában elsőként tette meg a Prix de l'Abbaye de Longchamp távját.

A többi nem rajta múlott.

Hanem a francia rendezőkön. El kell gondolkodni, hogy a száz évvel ezelőtt még alkalmasnak tartott - és általában a lóversenypályákon alkalmazott - startrendszer elegendő biztonságot nyújt-e a XXI. század megváltozott körülményei között.
Egyetlen, piros zászlót lengető imbolygó alak, kint a pálya jobb szélén elegendő jelzés-e a versenylázban égő zsokék számára, ha érvénytelen a start? A mostani eset bebizonyította, hogy nem. A világ legjobb zsokéi - köztük a Frankie Dettori, Olivier Peslier - sem érzékelték időben, hogy valami nem stimmel. Náluk rutinosabb versenyzők pedig nincsenek a pályákon.

Egyébként Overdose mellett Desert Lord (a két év előtti győztes) és a francia színekben versenyző Only Answer menedzsmentje is úgy döntött, nem indulnak újra. Darryl Holland, Desert Lord lovasa egyébiránt így kommelntálta az eseményeket:
"Nem tudtuk, hogy fals volt-e a start, vagy nem. Amikor láttam jönni a lovakat mellettem, úgy gondoltam, jobb ha folytatom a versenyt. Különben sem tudtam volna megállítani a lovamat, ha egy sprinter beindul, senki nem állítja meg."

Egy valaki azonban biztosan nyert Mikóczy Zoltán lovának futásával, még ha nem is a várt módon zajlott is le. Mégpedig a hazai lóversenyzés híre. Soha ennyi híradásban nem szerepelt még a galopp sport, mint most Overdose kapcsán. (Dráma a párizsi nagydíjon! A magyar csodaló nyert, de hiába) A hazai átlagemberek lassan a semmiből megismerik a lovis szakzsargont és értékelni tudják egy ló teljesítményét.
Ja, és fogadnak! Több kollegám is nem kevés pénzt kockáztatott. (Most szidják is a franciákat.)

Ezt a 11-est Overdose belőtte, de a bíró nem adta meg.

Így marad a 10/10 győzelem és a veretlenség. De már tudjuk, hogy a világelit sem akadály Dózinak!

Lecsutakolt lóverseny-privatizáció

"A lóversenyeknek jelenleg otthont adó területet nem hirdetik meg, csupán a két vállalatot, amelyek a lóversenyszervezés és a bukmékeri fogadások szervezésének jogaival rendelkeznek. A tervek szerint ebben a formában gond nélkül és - mivel jelenleg veszteséges cégekről van szó - viszonylag kevés pénzért szakmai szervezetekhez kerülhetnének a vállalatok tulajdonjogai."

Szinte hihetetlen volt olvasni ezeket a sorokat a Népszabadságban. Mivel az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért pont ezzel a céllal jött létre (hogy a területet ne magánosítsák, mert úgy nem biztosítható a lóversenyzés folyamatossága). Sokan máris mondják, hogy légből kapott ez a cikk. Szó sincs ilyen tervekről. Meglátjuk.

Az egész cikk itt olvasható.

Csak a tüntetés maradt?

Mint arról a Magyar Nemzet augusztus 7-én már hírt adott: újabb tüntetésre készül az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért mozgalom. Ezúttal nem egyedül, hanem az Élőlánc Magyarországért mozgalommal karöltve vonulunk az utcára szeptember 13-án, és tiltakozunk a közvagyon elherdálása ellen.

Ugyanis, ha nincs lehetőség tárgyalásra, csak a tüntetés marad, mint az események befolyásolásának egyetlen eszköze.

A hírek szerint hétfőn volt valamiféle egyeztetés a MNV Zrt. vezetője és a lóverseny szakma között, ám erre az Összefogás nem kapott meghívást, annak ellenére, hogy 15000 főnyi támogatói bázis áll mögötte, míg az ott megjelent szakmai képviselők mögött ki tudja ki áll?
Amíg nem érti meg mindenki a lovásztól a tulajdonosig, a zsokétól az idomárokig, a hajtóktól az amatőrökig és a versenyre látogató közönségig, hogy ha nem értünk egyet a legalapvetőbb kérdésekben és nem támogatjuk egymást a működőképes lóversenyzés kialakítására tett erőfeszítésekben, akkor tovább tart a mélyrepülés és egyszerűen az állam kihúzza lábunk alól a talajt. 2010-ben pedig mehetünk a libalegelőre lóversenyezni nulla forintos pénzdíjért. Mert aki nem hallota volna még: a lóverseny ingatlanokat az állam el akarja adni ingatlanbefektetők részére. S ez tudjuk mit jelent. (Lásd: Aréna Plaza)

Az értesítést amúgy nyilván nem az MNV Zrt-től vártuk volna, hanem a meghívott szakmai szervezetek képviselőitől.

Ezért aki olvassa ezt az írást, adja tovább: akik ilyen módon, titokban vesznek részt –vagy el sem mennek - a 181 éves magyar lóversenyzés ügyét érintő tárgyalásra, azok magukon kívül senkit nem képviselnek, és csupán ártanak ennek az amúgy is szomorú végéhez közeledő történetnek.

Csupán a nyilvánosság és a közös fellépés ereje tudja ezt a tragikusan elmélyült válságot megoldani. Mert remélem senki nem gondolja komolyan, hogy a 2009 végéig adott újabb halasztás megold bármit is. (Az Összefogás nélkül valószínűleg már lakat lenne a Kincsem Park kapuján.) Csak enyhíti a tüneteket, és elnyújtja az évtizedes agonizálást.

Haldokolni pedig köszönöm, egyelőre nem szeretnék.
Aki az életre és a Kincsem Parkra szavaz, jöjjön el szeptember 13-án a demonstrációra.
(Részletek jövő héten.)

Arany nélkül

Sokan csalódottak, hogy a magyar olimpikonok ezidáig nem tudtak aranyérmet szerezni.
"Mélyrepülésben a magyar sport."
"Pénz és támogatás nélkül nem megy."
Ilyen, és ehhez hasonló megnyilatkozások kísérik az olimpia első felének "sikertelenségét".

De vajon tényleg sikertelenek vagyunk-e a jelen pillanatban elért 44. helyezésünkkel az olimpiai éremtáblázaton?

Vannak olyan országok, amelyek nem hogy aranyat, ezüstöt, de még egy fia bronzérmet sem tudtak összeszedni, pedig nem mondanám szegény nemzeteknek őket. Lássuk:

Egyesült Arab Emírségek (lóversenyben viszont ott vannak az élvonalban), Belgium, Lettország,
Szaúd-Arábia, Luxemburg, Izrael és Írország (telivér tenyésztésben viszont világelsők).

Tehát keseregni nincs okunk, az aranyéremmel nem rendelekező országok listáját biztosan vezetjük. És hol van még a vége...

Újabb haladék a (jelenlegi) lóversenynek

Mai ülésén a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) több hónapi késlekedés után végre döntést hozott a hazai lóversenyzés sorsáról. Döntést hozott, de mégsem döntött. Hiszen az a technikai megoldás, miszerint az Alagi Versenyló Tréningközpontot az Államkincstár 2,5 Mrd Ft-ért megvásárolja a 100%-ban állami tulajdonú NL. Kft-től, és cserébe 2009 végéig működteti a magyar lóversenyzést, ez csupán a haladék, ami nem oldja meg a lényegi problémákat. Mert mi lesz utána?

Nyilván sokkal jobb, mint az eddig rémálomként fenyegető azonnali bezárás veszélye, melynek demoralizáló hatása már egyre jobban kitapintható volt a hazai futtatói és idomári körökben. Állítólag többen a külföldre "menekülés" gondolatával foglalkoztak.

Az NL Kft. és vele együtt a Kincsem Park privatizációjának kérdése viszont továbbra sem került le a napirendről, hiszen erről nem szól az MTI-nek eljuttatott közlemény. Alag pedig, mely ily módon közvetlenül az állam tulajdonába kerül, továbbra is ugyanúgy értékesíthető, csak már nem az NL Kft-n keresztül. Ha úgy tetszik kétfelé osztják a lóverseny ingatlanvagyonát igazi hosszútávú koncepció nélkül.

Világos, hogy ez a másfél évnyi haladék önmagában nem oldja meg a lovi igazi szerkezeti gondjait. Itt igazi változásra volna szükség, melyet az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért mozgalom a többi szakmai szervezettel együtt régóta szorgalmaz.

Az elkövetkezendő időszakot ezért még fokozottabban az új működtetés módjának részletes kidolgozására kell felhasználni, ami 2009 után is biztosítja a magyar lóverseny jövőjét.

Ja, és a Kincsem Parkban. Hiszen erre vonatkozóan továbbra sem kaptunk semmiféle garanciát.

Összefoglalva a történteket: az infarktus közvetlen veszélye talán elmúlt, de az egészséges szervezet helyreállításához még rengeteg beavatkozásra szükség van. De itt is, igaz a mondás, hogy önmagunk lehetünk legjobban magunk orvosai.

Pozitív jövőképpel, nagy akarattal létrehozható egy jól működő, egészséges, jövedelmező lóverseny rendszer.

Értelmetlen plakátok

A Magyar Derby plakátjai majd egy hónappal az esemény után még mindig hirdetik a telivérek legnagyobb versenyét.
Valószínűleg nem a hirdetésszervező cég hanyagsága az oka ennek az erősen morbid helyzetnek, hanem az, hogy kissé későn jelentek meg az utcán az óriásplakátok.
Gondolom nem kevés pénzbe kerül egy ilyen reklámkampány, ezért az amúgy is óriási veszteséggel küzdő NL. Kft hatékonyabban is elkölthetné szerény marketing büdzséjét.
Ráadásul az is kevéssé magyarázható, hogy közvetlenül az Ügetőderby előtti napokban még mindig a galopp Derbyre invitálják a közönséget.
Ennyi erővel - és csekély előrelátással - talán közös plakáton lehetett volna hirdetni a két eseményt, s akkor nem pénzpocsékolás lett volna a kampányból, hanem értelmesen elköltött marketing költségről beszélhetnénk.
Hogyan várhatjuk így, hogy az emberek ne csak évente kétszer jöjjenek ki a Kincsem Parkba?
Már így is azt hiszik, hogy megszűnt a magyar lóversenyzés, de az még mindig 1 milliárjába kerül az országnak.

A legsötétebb idők

A legsötétebb pártállami időkre emlékeztetett minket, ahogy a Kincsem Park vezetősége a tegnapi élőláncos demonstrációt kezelte.
A héten többször azt nyilatkozták, hogy a megmozdulás nem vasárnap, hanem szombaton lesz, ráadásul a rendőrségen nincs bejelentve. (A BRFK-n igazolást is küldött a bejelentésről és kinnt is volt egy rendőri egység.)
A nyilvánosság szándékos félretájékoztatása után pedig - a demonstráció napján - igazi rákosista módszerekkel próbálták megakadályozni az emberek vélemény nyilvánításhoz való alkotmányos jogát!
Amikor Fábry Sándor az élőlánc felállítása után átvette a kezdeményezést és indítványozta, hogy a "Kincsem Park nem eladó" demo-lapokkal a kezünkben vonuljunk be a Kincsem Parkba, az In-Kal Security emberei megpróbálták a tömeget feltartóztatni, és a demo-lapokat elkobozni.
Az egyébként ingyenes Derby napi rendezvényre utána érkező látogatóktól szintén elvették a lapokat.
Az élő televíziós közvetítésben pedig dacára annak, hogy a tribünön és a jártató körül több száz demo-lap volt a magasban, eből semmit nem lehetett látni, mert a rendező és az operatőrök utasításba kapták, hogy még véletlenül se látszódjon semmi a demonstrációból. A filmek és fényképek retusálása régen is nagy divatban volt.

Ezek után felmerül a kérdés: a Kincsem Park védelmében indult akciót vajon miért pont a vállalat vezetősége próbálja még törvénytelen eszközökkel is megakadályozni? Talán nekik pont a Kincsem Park eladása lenne az érdekük?

Élőlánc a Kincsem Park megmentéséért

Vannak, akik nem látják értelmét ilyen fajta kezdeményezésnek.
"Ugyan ki fog két órát kinn aszalódni a napon?"
"Miért pont a Derby előtt kell ezt csinálni?"
"Ha le akarják, akkor el is fogják adni a Kincsem Parkot és vége a lovinak."

Nos, mi akik létrehoztuk az Összefogást és 15 ezren aláírtuk a petíciót nem így gondoljuk.
A 181 éves magyar lóverseny utolsó pesti bázisáról nem mondunk le ilyen könnyen!

Talán lesznek olyanok - és az első visszajelzések alapján nem is kevesen - akik veszik a fáradságot a NAGY ÜGY érdekében és eljönnek két órával a versenynap kezdete előtt, 2008. július 6-án 12:00 órakor a Kincsem Park elé, hogy jelenlétükkel demonstrálják országnak világnak: igenis sok embert érdekel a lóverseny, sokan szertik a lovakat és a szabad levegőt!

És igen, ezzel megpróbálunk elébe menni a dolgoknak. Az MNV Zrt. még nem hozott végső döntést a Kincsem Park sorsát illetően. Ám, ahogy ezt több helyütt nyilatkozták, terveik között szerepel a terület bezárása és értékesítése is. Nos, nekünk ennyi bőven elég és máris borsódzik a hátunk!

181 évvel ezelőtt gróf Széchenyi Istvánnak sem volt könnyű dolga, amikor elindította a lófuttatásokat Magyarországon. Közel tíz évbe telt, amíg a császári udvar engedélyezte a társadalmi és sport eseményt. Féltek, hogy a nagy tömeg esetleg politizálni kezd.

Ma nem a császári udvar "csak" a magyar kormány nehezíti meg a lóversenyzés helyzetét. A Kincsem Park feltételek nélküli privatizációja egyértelműen a pesti turf, a lovi végét jelentené, ezzel semmivé téve egy kulturális örökséget, egy nemzeti hagyományt, a verhetetlen Kincsem és a nagy Imperiál emlékét.

Ez a sportág, ami százezrek szórakozása lehetne, ha ezt megfelelő módon kezelnék, és hagynák a benne részvevőket, a hozzáértőket dolgozni, ha a X. kerületi önkormányzat nem vetne ki 180 milliós "sarcot" az ingatlanra (kiváncsi vagyok melyik sportpályát terheli ekkora adó), ha a lóversenyzés büdzséje megszabadulhatna a felesleges kiadásoktól, a nem versenyzést szolgáló sallangoktól, akkor talán nem lenne veszteséges a lóversenyzés és nem kellene felesleges százmilliárdos hitelekkel életben tartani.

A lóverseny életben tartja magát, ha hagyják élni.

Az Összefogás mozgásba lendül

Két hónapja indítottuk el a társadalmi akciót a Kincsem Park megmentéséért és a lóversenyzés jövőjéért. Mára jutottunk abba a helyzetbe, hogy a 15000 aláírás, és a szakmai szervezetek támogatásának birtokában kellő nyomatékkal tudunk fellépni a döntéshozókkal szemben.

Levelet írtunk a Dr. Veres János pénzügyminiszternek, Tátrai Miklós MNV vezérigazgatónak.

Amíg a válaszok megérkeznek addig sem tétlenkedünk.
Megkerestük Demszky Gábor főpolgármestert, hogy fejtse ki a fővásosi vezetés álláspontját a Kincsem Park tervezett eladásával kapcsolatban. Hiszen a Pesti Turf, a "lovi" Budapest kulturális életének fontos színfoltja, ahol 80 éve futják a Magyar Derby-t és rendezik évek óta nagy sikerrel az Ügetőszilvesztert. (Bár a Kerepesi úton rendeznék, még mindig.)

Pongrácz Katalin a főváros Városrendezési Ügyosztályának vezetője, telefonon kimerítő tájékoztatást adott a településrendezési dokumentumokról, a szabályozási kerettervről és más jogszabályokról, amik a Kincsem Park ingatlanjogi helyzetét befolyásolják. Sajnos elmondta, hogy ezek a rendeletek a Közgyűlés által bármikor módosíthatók, de természetesen ehhez többségi szavazat szükséges.

Levelet írtunk Tarlós Istvánnak a fővárosi közgyűlés Fidesz frakcióvezetőjének, melyben arra kértük, lépjen fel nemzeti hagyományunk, kulturális örökségünk, a Széchenyi István által meghonosított lóversenyzés védelmében.

Nemzeti Vágta

Nagy dolog készülődik a Hősök terén. Nem csak azért, mert több százezer embert várnak az eseményre, hanem mert több száz ló fog versenyezni, parádézni, bemutatózni.
Ilyen nagyszabású lovas rendezvény nemigen volt itt a rendszerváltás óta, de talán még előtte sem. És milyen érdekes a történelmi pillanat!
A Kincsem Parkot éppen bezárás fenyegeti, a 181 éves magyar lóversenyzés végveszélybe kerül a kormány várható döntése miatt. Erre jön Geszti Péter, és megmutatja, hogy igenis lehet ezt piaci alapon szervezni, az egész lovas szakmát egybe tömöríteni, az egész országot lázba hozni.
Ebben - mármint a lázbahozásban - eddig is nagymester volt a Rapülők, Jazz+Az frontembere, de hogy ezt a lesajnált, kivégzésre ítélt, majdnem az ismeretlenségbe sűlyedt lóversenyzést talán fel tudja rázni a tetszhalotti állapotból, ez egy nemes, de egyben gigászi vállalkozás.
Geszti persze most is nagyban játszik. Vagy viszi a kasszát, vagy nagyot bukik. Általában az előbbi szokott lenni. Nyerő típus, mint Szemere Miklós száz évvel ezelőtt. Ő is nagy szervező volt. Valahogy mindig úgy alakultak a dolgok, ahogy neki jó volt. A szépség ebben az, hogy amikor neki jó volt az rengeteg másnak is jó volt, hiszen rengeteg ember volt érdekelve a történetben. A lovásztól a közönségig, a fogadóktól a magas rangú barátokig, általában nyertek a dolgon. És nyert a nemzet, hiszen a lóversenyzés európai színvonalon volt.
A dolog pedig valami huszáros, nemzeti gyökerű hagyományteremtő eseménynek indult, de végül lóverseny lett belőle a javából. A nemzeti körítés persze kell hozzá, meg a show, a Vágta Korzó, a koncertek, a tévé, és persze a vendéglátás. Gondolom, a közönséget nem hagyják étlen szomjan, hiszen akkor rövid úton hazamegy.
Eleinte úgy volt, hogy kizárják az angol telivéreket. Mert túl gyorsak. Érdekes gondolat. Olyan, mintha az olimpia 100 méteres síkfutásában kizárnánk a színesbőrű versenyzőket, mert mindig ők nyernek. Ez nemcsak hogy totálisan etikátlan húzás lenne, de maga a verseny megcsúfolása is. Nyilván a lovak között a párducot, gepárdot nem engedünk be. De a direkt erre a célra tenyésztett fajtát?
Majd most kiderül, mennyivel gyosabbak az angol telivérek a többi fajtánál, s jövőre mindenki azzal szeretne indulni. Az lesz ám az érdekes! Ez viszi előre a versenysportot.